2011. augusztus 7., vasárnap

Póni Tóni - vers Szabolcsnak

Volt egyszer egy póni,
úgy hívták, hogy Tóni
Elindult sétálni,
szeretett volna ugrálni.
De a pónik nem ugranak,
inkább csak gyalogolnak.
Néha meg ügetnek,
mikor nagyon sietnek.
Aztán meg vágtáznak,
és nagyon lármáznak.
Póni Tóni nagyot ugrott,
és el is hagyott egy patkót.
Lólábról a patkó eltűnt,
Póni Tóni meg is rendült.
Patkó nélkül nem mehet,
a lábának az rettenet!
Kovácsot kell keresni,
Anya, gyere segíteni!
A kovácsot megtalálta,
ki a patkót helyrehozta.
Póni Tóni megint ugrál,
patkói fixek most már.
Anyukája meg is inti,
Tónikám, legyen nyugi.
Ha ugrálsz, elesel!
Ugyan, Anya, ne hidd el!
Ugrálni jó vigasság,
a nagylovak is megmondták.
Ne félts engem, Anyukám,
megvéd a ló-őrangyalkám.
Hadd ugráljak, gyerek vagyok,
a lábaim erre valók!
Igazad van, Tónikám,
csak féltelek, pacikám.
Gyere, Anya, vágtázzunk!
aztán majd jót vacsizunk.
Elindultak, vágtáztak,
az angyalok hárfáztak.
Vigyázták Tóni lábát,
megnyugtatták anyukáját.
Hazatértek az istállóba,
a finom meleg, illatosba.
Kaptak egy nagy tál zabot,
nem is hagytak maradékot.
Aztán nagyon elfáradtak,
és ló-módra elaludtak.
Állva, bent a karámban,
álmukra a csillagok vigyáztak.
A lovaknak jó napja volt,
aludj most már te is, Szabolcs.
Kint már a Hold fénylik,
a Napocska is alszik.
Majd reggel találkozunk,
addig lovakkal álmodunk.
Kedveset, szépet és jót,
Jó éjszakát kívánok!

4 megjegyzés:

  1. Nagyon jo csak nem mindig rimmel , de attol szupi !!!

    VálaszTörlés
  2. De ki az a Szabolcs ? Az is egy lo ?

    VálaszTörlés
  3. Köszi. Szabolcs egy gyerek, az oldalsávom megemlítem, hogy a 3 fiammal mesézünk esténként :)

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...