2013. május 19., vasárnap

Latyakmanó

Meséltem már, sokféle manó él az erdőben.
vannak a szemétgyűjtő manók, vannak a fák manói, törpéi, vannak gyógyító manók, és nem szóltam még a vízi manók egyik részéről, a latyakmanókról.
Ők a sáros, mocsaras részeken élnek, sárból a nadrágjuk, sárból a házuk.
Az egyik ilyen latyakmanó épp bosszankodott a mocsár partján:
- Nézzétek legyek! valamelyik vadmalac összetúrta a jó kis latyakházam! Pedig messziről hoztam a sűrű sarat hozzá! Két hétig építettem!
- Két hét? -gurgulázta egy légy. - Másnak az egy élet te manó! Itt sírsz? Építs másikat! Örülj hogy nem unatkozol!
- Jajj, de olyan nehéz egyedül!
- Akkor kérj másik latyakmanótól segítséget!
- Olyan nincs, te légy! Mi nem segítünk egymásnak. Magányos a manó élet!
- Akkor hagyjál békén, csak segíteni akartam. - mondta a légy, és továbbszállt.
A manó pedig elkezdte összeszedni a sárgyűjtő eszközeit. Lapátot, ásót, vödröt.
Elindult, két napig gyalogolt, majd a jó-sár gyűjtőhelyére ért.
Mert nem mindegy ám, milyen az a sár. Jó sűrűnek kell lennie, különben szétfolyik a latyakmanó vára, lakhelye.
A jó-sár helyen lakott egy sármanó. Övé volt ott a sárváros, vele kellett egyezkedni.
- Jöttem sárért. - mondta latyakmanó.
- Nem rég vittél, minek megint? - kérdezte, mert nem volt kedve dolgozni. Kicsit kötözködni akart, úgy manósan.
- Összetúrták a vaddisznók a házam. Nincs fedél a fejem fölött.
- Akkor vigyed, de mondd csak, miért nem építesz a vaddisznók fürdőjétől messzebb?
- Erre nem gondoltam. Ott él a családom már évezredek óta, és mindig probléma volt a vaddisznókkal.
- Ej, de buta latyakagyatok van! Menjetek máshová! Elég 20 méter is, mert a vadmalacok is mindig ugyanoda járnak. Miattad nem fognak odább menni, menj te.
- Te csak ne butázz engem! Az hogy neked jutott eszedbe, nem jelenti azt, hogy te észkirály vagy!
Vitáztak, pöröltek a manók, de nekik ilyen volt az életük. Ritkán mosolyogtak, ők voltak az emberiség leeresztőszelepe, hozzájuk folyt az emberek mérge, dühe. Elvitték a házakból, a kertekből és más emberi területekről a levegőben úszkáló méreg-démonokat, haragszellemeket, amiket az emberek elégedetlensége és dühe termelt, hívott elő.
Közben a latyakmanó elkészült, haza indult. Hiába veszekedett a sármanóval, a szavára azért odafigyelt, és máshol épített várat magának. Hamar elkészült, pár óra alatt új lakosztályt emelt a mocsárban. Utána elment a gyűjtögetett holmijáért, és így hamar lakhatóvá vált a kis sárvár.
Volt manó lakosztály, volt fedél a feje felett, ismét nyugodtan dolgozhatott. Azaz éjjel a kis lámpásával ment, és szedte magába a démonokat, rossz szellemeket akik az emberek energiáiból éltek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...